Egy szerdai váratlan belügyminisztériumi közleményből derült ki, hogy huszonnégy kórházvezetőt menesztett a belügyminiszter és a megbízott Országos Kórházi Főigazgató, a neveket azonban nem közölték. A Népszava esti cikkében már megírta, hogy kiket érint a döntés.
Pintér Sándor belügyminiszter 2023. december 31-ei hatállyal, érdemeik elismerése mellett, 2 országos intézet és 5 vármegyei kórház főigazgatójának magasabb vezetői kinevezését - beöltött 65 éves életkorukra figyelemmel - visszavonta - olvasható a tárca közleményében, amelyből az is kiderül: további 17 intézményvezető is érintett az ügyben. Nagyon különös, hogy a rövid tájékoztatás magyarázatot nem ad a miniszter és az OKFŐ lépésére, és a konkrét intézményeket, és személyeket sem nevezi meg.
A mai napon leváltották az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetőjét, Jenei Zoltánt – értesült több forrásból a MedicalOnline.
Az egészségügybe öntött több forrás csak egy bizonyos pontig teremt plusz értéket, egy szint felett a rendszer produktuma elkezd platózni - mutatott rá Újlaki Ákos, a BCG partnere a Magyar Kórházszövetség által szervezett Medicina Fórumon tartott előadásában. A szakember felvetette a magán és állami egészségügyi ellátás jobb együttműködése érdekében a koncessziós rendszer alkalmazását idehaza. Ennek azonban lennének előfeltételei.
Hivatalos tájékoztatást adott ki a Synlab Hungary Kft. az elmúlt napokban megjelent híresztelésekre reagálva, miután a magyar vállalkozás anyacége a német tőzsdén jegyzett. A közleményben a laborszolgáltató leszögezi: a Synlab Csoportnak nem áll szándékában eladni a Synlab Hungary Kft-t.
A kormány új szabályozást tervez a lombikkezelésekre, amely korlátozza a beültethető embriók számát és meghatározza a meddőségi szakambulanciák helyeit. Az ingyenes kezelések életkori határa továbbra is 45 év marad - írta meg a HVG.
Rövid időn belül már a második - államilag finanszírozott ellátást is nyújtó - magánegészségügyi szolgáltatótól érkezett jelzés azzal kapcsolatban, hogy az alacsony TB-finanszírozás miatt nem tudják tartani a szolgáltatást, vagy annak a minőségét. Ez nem más, mint az alulfinanszírozott magyar egészségügy újabb tünete.
A magyarországi orvostechnikai szektor meghatározó érdekképviseleti szervezetei – az ETOSZ, a MediKlaszter és az Orvostechnikai Szövetség – összefogtak, hogy egy erős és határozott figyelmeztetést küldjenek az állami döntéshozóknak, közös sajtótájékoztatót tartottak a lejárt kórházi adósságok témájában. Ez mostanra meghaladta a 100 milliárd forintot. A helyzet súlyosságát több cégtulajdonos és vállalkozásvezető ismertette a sajtóesemény helyszínén konkrét példákkal illusztrálva. A szervezetek és cégek arra hívták fel a figyelmet a sajtótájékoztatón, hogy az állami intézmények nem jogkövető eljárása (késedelmes fizetés) miatt a beszállítók pénzügyi helyzete kifeszített, ez pedig már a kórház ellátására és a gyógyítás minőségére is hatással van. FRISSÍTÉS: a sajtóesemény másnapján az Országos Kórházi Főigazgatóság közleményben reagált: cáfolja azokat a híreszteléseket, amelyek szerint az orvostechnikai eszközök beszállításának elmaradása fennakadásokat okoz a betegellátásban.
Felmentette az orosházi kórház igazgatóját a tisztségéből Takács Péter egészségügyi államtitkár - hangzott el az Index riportműsorában. Az államtitkár beszélt a magánegészségügy méretéről, a magánszektor állami rendszerrel való kapcsolatáról,
A magyar közfinanszírozott egészségügy újfajta terápiát emel be a rehabilitációs ellátásba, robotterápiás egészségügyi eljárás keretében - derül ki a legutóbbi Magyar Közlönyből. Mindez az országos intézetekben zajló átfogó, innovatív fejlesztések keretében valósul meg, ez esetben az Országos Mozgásszervi Intézet (OMINT) részeként működő Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben (OORI).
Egy reziliens, ellenálló, rugalmas magyar egészségügyi rendszer felépítése a kormány célja. A kórházi struktúra viszont túlméretezett az új típusú elvárásokhoz, még mindig fejnehéz kórházi ellátórendszert üzemeltet Magyarország, ami egyfajta szocialista örökség - fejtette ki a szektort érintő terveiről Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Portfolio-nak adott interjújában. Azt is elismerte, hogy ezt a szocialista intézményrendszert nem lehet lefedni jelenleg humánerőforrással, "mindenhol majdnem elég az ember". Az államtitkár szerint az orvostudomány fejlődésére válaszul szükség van a kórházak profiljának átalakítására, de leszögezte ismét: ez nem jelent kórházbezárásokat. A tervek szerint a struktúra átalakítását le fogja követni a finanszírozás, valós költségen szeretnék finanszírozni az ellátásokat. Eközben zajlik egy szakmai, ágazati együttműködés keretében az alapellátás finanszírozásának átalakítása, a jelenlegi rendszer ugyanis egyáltalán nem vonzó a fiatalok számára, hogy a háziorvosi pályát válasszák maguknak. Mindezek túl a beszélgetés során szóba került az orvosok külföldre vándorlásának trendje, a szakápolók béremelése, a védőnők kérdése, az állami és magánellátó rendszer viszonya, de Takács Péter reagál azokra a kritikákra, amelyek arról szóltak, hogy túlzott központosítás és államosítás zajlik az ágazatban.
Nem fenntartható az egészségügyi szolgáltatások növekvő költségeit központi költségvetési támogatásokból finanszírozni, új bevételi forrásokat kell találni - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Clemens Martin Auer, a European Health Forum Gastein elnöke, Ausztria korábbi Covid-oltási főkoordinátora, aki megoldási javaslatot is megfogalmaz. A nemzetközi hírű egészségügyi szakértővel azok után készítettünk interjút, hogy Budapesten járt és a előadást tartott az IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferenciáján. A korábbi egészségügyi helyettes államtitkárral beszélgettünk a Covid legfontosabb tanulságairól, a vakcinákról, oltások iránti bizalomhiányról, az elégedetlen és tüntető egészségügyi dolgozókról, és az ágazatot lehúzó archaikus munkaszervezésről, rossz munkakultúráról.
Az egészségügyi dolgozók munkájában a létszámhiány után a nem megfelelő kórházi körülmények okozzák a legnagyobb frusztrációt, közülük is leginkább az ápolók szenvednek a sokszor mostoha állapotok következményeitől: a jelentős pluszmunkától és a betegek, hozzátartozók panaszaitól, szemrehányásaitól – derül ki egy friss, országos, az egészségügyi dolgozók véleményét összegző kutatásból. A betegek ellátását megnehezítő körülmények, hiányosságok ráadásul nemcsak a régi, hanem több megújult intézményben is jelen vannak.
Az a működési modell, amire átállt az ország, az egészségügynek nem kedvez - vallja Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki nem ért egyet az elmúlt időszakban lezajlott államosítással és az irányítás központosításának mértékével. Az egészségügyi közgazdász ugyanakkor a Portfolio-nak adott interjújában elismeri, hogy szükségszerű, hogy a kormány átalakításokat hajtson végre a kórházi ellátórendszerben, a mai struktúrához ugyanis nincs elegendő szakember. A szakértővel beszéltünk az ágazat minden szegmenséről, így az alapellátásról, a járóbetegrendelőkről, a betegek szempontjairól, a közellátás gyakorlati működéséről, a felesleges kórházi esetekről és arról, hogy a kormánynak 50%-kal meg kellene emelnie az egészségügyre fordított kiadásokat, több lépcsőben. Sinkó Eszternek olyan érzése van, hogy kezdik mesterségesen leszoktatni a betegeket a közszolgáltatások használatáról.
Innovatív diagnosztikai és terápiás eljárások finanszírozása miniszteri rendelet címmel jelent meg a napokban a Belügyminisztérium oldalán egy friss előterjesztés, amelyet az érintettek augusztus 3-ig véleményezhetnek a társadalmi egyeztetés keretében.
A Belügyminisztérium és a Magyar Orvosi Kamara képviselői tárgyalóasztalhoz ültek, hogy az egészségügy jelenleg is zajló átalakításának főbb pontjairól, irányairól egyeztessenek - derül ki a MOK beszámolójából, amit a napi.hu szúrt ki. A találkozó alapján ezek a főbb pontok körvonalazódnak: jön az orvosoknál is a nyolcórás munkaidő, nem lesz inflációkövető orvosbérrendezés, és kiderült, hogy a köz-és magánellátás szétválasztásának fő okai azok a bűncselekmények, amelyek az utóbbi időben kerültek nyilvánosságra.
A Magyar Államkincstár adatai szerint, a költségvetés alá tartozó kórházak és háttérintézmények lejárt tartozásállománya június 30-án 70,2 milliárd forint volt. A négy orvosi egyetemmel együtt az adósságállomány elérte a 86,5 Mrd Ft-ot, ami történelmi rekord - hívja fel a figyelmet szerdai közleményében az Orvostechnikai Szövetség.
Teljesítményfinanszírozás, kódkarbantartás, új ellátások és terápiák finanszírozása, beszerzések több körben történő központosítása, energiaköltség-kompenzáció, szakápolói béremelés - mindezek egyszerre zajlanak és egyszerre határozzák meg a közfinanszírozott magyarországi kórházak működését és jövőjét. Ezekről beszélgettünk részletesen Velkey Györggyel, a Magyar Kórházszövetség elnökével. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója arra is kitért az interjúban, hogy az intézmények 76 milliárd forintos tartozásállománya nagyon magasnak számít, de ebben most várható egy átmeneti javulás az energiakompenzációhoz kapcsolódó kifizetések nyomán. Az újabb központosítási törekvések kapcsán kiemelte: veszélyes, hogy a döntések távolabb kerülnek a helyszíntől, a betegellátástól.
Nem boldogulnak a hazai egészségügyi piacon a legnagyobb, teljesen magyar tulajdonú egészségipari vállalatok, miközben az exportpiacaikon sikert sikerre halmoznak - tudtuk meg Farkas Józseftől, a Sanatmetal ügyvezető igazgatójától. A tulajdonos a Portfolio-nak adott átfogó interjújában arról beszélt, hogy a magyar gyártók egyfajta bozótharcot folytatnak és minden kedvező kormányzati döntés, határozat, valamint ígéret ellenére a hazai szereplők közfinanszírozott egészségügyben való részaránya csökkent az elmúlt években. A hazai tulajdonú, sok esetben itthoni gyártóbázissal rendelkező cégek súlyos döntések előtt állnak és érzékelésük szerint a most megindult központi beszerzések újabb veszélyt jeleznek előre. Farkas Józseffel mindezek mellett beszélgettünk EU orvostechnikai eszközökre vonatkozó szigorúbb szabályozásáról, az MDR rendeletről és annak következményeiről, a kínai import hatásairól, és hogy mit okoz a háború az oroszországi gyár működésében.
A hazai betegek körében is egyre erősebb a mobil platformmal kapcsolatos felhasználói igény, a zsebekben lévő okostelefonokon ott kell lenni azoknak a funkcióknak, amelyekkel a felhasználók kapcsolatba tudnak lépni az egészségüggyel. Az EgészségAblak alkalmazás éppen ezért egyfajta belépőpont lesz az egészségügybe - magyarázta a Portfolio-nak adott interjújában a korábbi myEESZT app lényegét Tolnay Roland, az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője. A digitális világból érkező szakember arról is beszélt, hogy milyen tervei vannak az állami egészségügynek a digitalizáció terén. A beszélgetésből pedig az is kiderült, hogy még idén bevezethetik az időpontfoglalási rendszert az állami intézményekben és ez a funkció elérhető lesz az applikációban is.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Közel egyhavi csúcson a magyar fizetőeszköz az euróval szembne.
Közzétette számait a Duna House.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
